Mi az az Árnyék témahét?

2013. május 6-10-ig az AKG végzés előtti évfolyamán "Árnyék" témahetet tartunk. A témahét során a diákok egyenként kísérik a napi mukájukban egy-egy szakma képviselőit 5 napon keresztül. A munkájukban segíthetnek, megfigyelhetik, hogy mit is jelent az adott szakmában dolgozni. A blogon a tanulók napi beszámolói olvashatóak.

Látogatások


Zárójelentés

2013.05.13. 22:22 Molnár-Boldog Eszter

Mint a többi napot, a pénteken is a SOTE I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán, a gyermek pszichiátrián voltam, aminek vezetője Dr. Gallai Mária. Ezen a napon csak a viziten vettem részt, ahol a csapat megbeszélte mindegyik gyerek pontos diagnózisát és esetleges további kezelését. 

I._sz._Gyermekgyogyaszati_Klinika.jpgMint az előző bejegyzésekben írtam, Dr. Böhm Mónikát és Major Melindát követtem, akik két gyermek diagnózisát állították fel a héten. Az egyik fiúnál beigazolódott a gyanú, valóban ADHD-ja van. Viszont a másik gyereknek inkább a család terápia folytatását javasolták, amit már elkezdtek egy hete. 

Nagyon jól éreztem magamat a héten, nagyon érdekes volt figyelni a gyerekeket és az orvosok, pszichológusok munkáját. A csoport terápiás foglalkozások voltak a legizgalmasabbak számomra, mert mindig is ódzkodtam tőlük (sosem értettem, hogyan segíthet valakin egy csapat idegen, akinek semmi köze az adott ember problémájához), de láttam, hogy itt mennyit segített a gyerekeknek és mennyi információt adott a szakembereknek. Végülis logikus, hiszen társas lények volnánk...

Mindenesetre még emésztenem kell a tapasztalataimat és el kell gondolkoznom mi is érdekel engem igazán. Hasznos volt ez a hét és sok új élményt szereztem, amit ezúton is köszönök mindenkinek, aki ezt lehetővé tette!

Szólj hozzá!

Címkék: Orvoslás Pedagógia-Pszichológia

Ötödik csodálatos nap a javítóintézetben

2013.05.12. 21:48 Pálinkás Anna

      Sajnálom, hogy vége lett a hétnek, nagyon élveztem és remélem a jövőben is vissza tudok jönni majd önkéntesként, vagy ami adódik. Az utolsó napom is ugyanolyan jól telt, mint a többi, ismét többet megtudtam az ittlévő lányokról, ahogy eddig minden nap.

Az ebéd után megnéztük közösen azt a filmet, amit a filmszakkörösök készítettek egy másik (fiú) javítóintézettel közös projektben, ebben pedig kicsit bepillantást is nyerhettem abba, hogy mennyire is különbözhet két ilyen intézet, még akkor is, ha azonos városban vannak.

          Azt hiszem sokszor elmondtam már a héten, de szívesen maradtam volna még egy pár hetet.

Szólj hozzá!

Címkék: Pedagógia-Pszichológia

Negyedik csodálatos nap a javítóintézetben

2013.05.09. 20:07 Pálinkás Anna

      A mai nap mégsem teljesen úgy alakult, ahogy terveztem, mivel elmaradt az agyagozós foglalkozás a lányokkal valamilyen képzés miatt. Viszont mikor megérkeztem rögtön a pszichológushoz küldtek, aki rá is ért és hosszan el tudtunk beszélgetni a munkájáról, aminek nagyon örülök. Eddig nem tántorított el a börtönpszichológusságtól, sőt,a azt ígérte a jövőben (valamikor ebben a hónapban) megpróbál nekem szervezni egy börtönlátogatást is. 

      Ezután visszamentem a növendékügyre és befejeztük az akták pakolását, a nap végén pedig újra néhány értékes szerzeménnyel gazdagodtam. Sajnálom, hogy már csak egy napom van hátra velük, nagyon megszerettem a helyet és a társaságot.

Amikor mentem el, az egyik hamarosan szabaduló lány, akivel már korábban összeismerkedtem, úgy köszönt el, hogy vigyázzak magamra. Ennyi történt.

Szólj hozzá!

Címkék: Pedagógia-Pszichológia

"Zsuzsa szereti Kentont és Kenton ezért boldog" - avagy miért is jó logopédusnak lenni :)

2013.05.09. 00:46 Gáspár Tamara

20130508_204452.jpg

Most Tami további kalandozásait követhetitek nyomom a logopédia csodáiban elmerülve. 
Ő pedig itt az új házi kedvencem és egyben a mai művem is. A lényege, hogy a különböző tárgyak tíz átfogó fő kategóriába sorolhatók, ezek mindegyike más színnel van jelölve. A játékosok dobókockával dobnak és amelyik kockára rálépnek az azon a kockán található tárgyat meg kell nevezniük és azt is milyen nagyobb csoportba tartozik. Arra vonatkozóan még nincs szabály, hogy mi történik ha nem tudják, de a cél minél hamarabb elérni a kígyó farkát. Holnap fogjuk kipróbálni. 

Ezen kívül ma találkoztam Kentonnal aki Zsuzsi nagy szerelme, és hát jogosan. Valami tündéri. A címben szereplő idézet is tőle származik. De a nap fénypontja akkor is az az egy órás francia nyelvű beszélgetés volt, amikor is Zsuzsi kiértékelt egy szülőnek egy tesztet amit a gyermekével csinált. Elmondta, hogy milyen problémái vannak a gyereknek és hogy mit kell gyakorolnia. Amikor azt írtam, hogy a nap fénypontja volt, akkor azt félig ironikusan félig komolyan gondoltam. Mert egyrészről nagyon érdekes volt, de másrészről viszont a felét nem értettem, így ettől egy kicsit kevésbé volt érdekes.

A tegnapi nap elég sűrű és fárasztó volt. Nagyon intenzív ez a szünet nélküli 12 fél óra egymás után. Igaz az intenzitáson kicsit enyhít, hogy nem ugyan azzal az egy emberrel kell végig lenni, hanem mindig mással, és nem csak az emberek, de a problémáik is változatosak. Itt is nagyon sok minden volt: figyelemzavaros, hiperaktív, olvasási nehézséggel küzdő, vagy akinek a vizuális memóriája volt rossz és persze a klasszikus nem tud megfelelően ejteni egy hangot, és biztos, hogy kifelejtettem még valamit. 

Én az első egy órában egy kisfiúval voltam, aki az állítólagos, mindenki által kezelhetetlennek nyilvánított, óvoda rossz gyereke. A közös foglalkozásokon sem vesz rész, igaz ő se szeretne, de azt hiszem ez nem egyedül az ő hibája. Alapvetően egy teljesen értelmes, 6 éves kisfiú, aki meglehetősen eleven, (nem az az egy helyben üldögélős típus) és némi figyelemzavarral küzd, tehát nem erénye a huzamosabb ideig koncentráljunk egy dologra. Én egyből nagyon megkedveltem, és azt hiszem ez kölcsönös. Az összes feladatot rendesen megcsinálta, amit az óvónéni kiadott neki külön munkába, és még később is találkoztam vele, amikor jött Zsuzsihoz, itt is nagyon jól elvoltunk. 

Ezenkívül számomra is meglepő módon nagy hatással vagyok mindenkire. Annyira látszik, hogy még ha azt is mondják nem zavarja őket, hogy ott vagyok nagyon nem tudnak mit kezdeni az egész helyzettel. Van aki egész jól tudja kezelni ezt, van aki kevésbé. Egy négyéves kislány például bemászott az asztal alá és nem volt hajlandó megszólalni, volt aki produkálta magát, de olyan is volt, aki csak szimplán annyira zavarba jött, hogy végig amíg kettesben tartózkodtunk a helyiségben az ablakon bámult ki és csak akkor nézett rám ha kérdeztem valamit. A válaszadást pedig a lehető leggyorsabban letudta. 

Szólj hozzá!

Címkék: Pedagógia-Pszichológia

Harmadik csodálatos nap a javítóintézetben

2013.05.08. 21:24 Pálinkás Anna

     Ha azt hittem, hogy a tegnapi nap volt a legfárasztóbb a héten, hatalmasat tévedtem, a mai mindent felülírt. Egész nap a növendékügyisekkel (azt hiszem, mondhatom azt, hogy nekik vagyok az egyszemélyes árnyékuk) dolgoztam együtt és a mindenféle, szétválogatatlan papírok, levelek, okmányok rendszerezésén munkálkodtunk. Ez viszonylag egyszerűnek és monotonnak hangzik, de ebből az előbbi egyáltalán nem igaz. 

Először szét kell válogatni a papírokat gyerekenként (a zsebpénznyilvántartástól kezdve a vádiratokon át a magánlevelekig minden volt), megkeresni a gyerekeket a nyilvántartásban és rájuk írni a számukat majd megkeresni a kartonjukat és belepakolni. Én az első és az utolsó fázisban vettem részt, amiből a legfárasztóbb a létrán fel-le mászkálás volt, na meg persze a létra folyamatos mozgatása a polcok között. Kétszer is pihentünk plusz ebédeltünk is, ilyenkor fekete lötyit moshattunk le a kezünkről.

     Annak ellenére, hogy ez nem hangzik túl jól, ezt a napot is élveztem, mert közben sok mindenről beszélgettünk és egészen érdekes dolgok is előkerültek a nagytakarítás során (például szökött növendékek szennyese), amikből egyet meg is kaparintottam. Ez egy kis jegyzetfüzet, hívogató "Rákospalotai Javítóintézet" felirattal.

Picture 26.jpg

Beszéltem.

Szólj hozzá!

Címkék: Pedagógia-Pszichológia

Ritalin

2013.05.08. 16:16 Molnár-Boldog Eszter

Ma voltak a Ritalin tesztek. több gyerek is kapott, a kilencből három, ha jól emlékszem. Köztük az én egyik megfigyelt gyerekem is.

A nap menete hasonló volt a tegnapihoz: közös játékok és közben egy-egy vizsgálatra/beszélgetésre vitték el a gyerekeket. Ma csak a fiziológiai vizsgálatnál lehettem jelen. Itt Mónika, az orvos, megmérte a gyerekek súlyát, magasságát és vérnyomásást; ellenőrizte a tüdejüket, szívüket és reflexeiket; valamint tesztelte az egyensúly érzéküket és azt, hogy az izmaik megfelelő állapotban vannak-e. EKG vizsgálaton is voltak mindketten.

Mint említettem, mivel ma az egyik ifjú úr Ritalint kapott, rá különösen oda kellett figyelni, hogyan hat a gyógyszer, vannak- e mellékhatások. Kilenckor vette be az orvosságot, körülbelül egy-másfél óra volt, mire hatott és három-négy órán át nyugtatta le. Tehát két-három óra körül már ki is ürült belőle. Szembetűnő volt a változás: a kis srác ma odafigyelt társaira (megkérdezte például, miért nem érezte jól magát egyik csoport társa), nem ő volt a főkolompos a marhaságokban, könnyebben lehetett fegyelmezni. Így is izgett-mozgott, de alapvetően sokkal nyugodtabb volt. Így valószínűleg hosszabb távon is kell majd szednie kell majd a Ritalint, azonban azt már hétfőn tisztázták a szülőkkel is, hogy elég az iskola időben bevenni (tehát hétvégén és szünetekben nem kell) és idővel is elhagyható.


ritalin.jpg

Holnap sajnos az angol érettségi miatt nem tudok bemenni, úgyhogy nem leszek ott, amikor kiértékelik a fiúkat és elbúcsúznak tőlük - pénteken már nem kell bejönniük - de a hét utolsó napján majd beszélgetek Mónikával és Melindával, valamint még vizit is lesz, úgyhogy nem maradok le semmiről.

Szólj hozzá!

Címkék: Orvoslás Pedagógia-Pszichológia

Megkésett második nap

2013.05.08. 16:10 Molnár-Boldog Eszter

Tegnap főként a közöstérben figyeltem meg a két fiút és a többieket.

A gyerekek (és mi is - rajtam kívül két gyakornok lány van) 8 és fél 9 között érkezünk. Szabad játék a csoport terápia kezdetéig, amikor megbeszélik, ki hogyan érzi magát, mennyire sikerült összebarátkoznia a többiekkel, összegzik az előző napot. Tízórai után megint játék, a gyerekek nagy örömére: székfoglaló, állatos, japán foci. Nagyon érdekes, hogyan viselkednek egymással a gyerekek, mennyire (nem) bírnak magukkal. Így az is kiderül kinek érdemes és kinek nem kell gyógyszert adni.

Ebéd. Majd beszélgetés a két fiúval külön-külön. Egyszer a pszichiáterrel, egyszer a pszichológussal. Előbbinél  kiderül, hogy mind két fiú értelmes, reálisan látják helyzetüket. Utóbbi több tesztet is felvesz velük. A D2-t és a Világom nevűt. Előbbi a monotónia tűrést és a figyelmet vizsgálja, a feladat az, hogy csak azokat a jeleket kell áthúzni, ahol d betű két vonalkával található (a lenti képen egy ilyen teszt látható, de ezekből tele van egy a/4-es oldal). Utóbbinál pedig a gyerekeknek saját világukat kell megalkotni némi homok és sok-sok bábu, játék autó és miniatűr épület segítségével, majd elmesélni róla mi hol található.

D2-Test.jpg

Nap végén közös játék, aznapi események összegzése és fél három után mindenki távozott.

Szólj hozzá!

Címkék: Orvoslás Pedagógia-Pszichológia

Második csodálatos nap a javítóintézetben

2013.05.07. 18:25 Pálinkás Anna

      Nemrég értem haza, mondanom sem kell, hullafáradtan. Igaz, reggel csak 11-re kellett ma mennem, de a folyamatos elfoglaltságok miatt elég kimerítő volt a nap - kezdem érteni, mit élhetnek át azok, akik reggeltől estig ott vannak. 

     A napom eleje hasonló volt a tegnapihoz, besegítettem az irodai munkába. Ez annyit takar, hogy a különböző gyerekekhez tartozó iratokat fűztem le a mappáikba, a mappákat a polcokon rendeztem az azonosítójuk szerint. Eközben több itt dolgozóval is tudtam beszélni, érdekelte őket az AKG és a témahetünk, engem meg a munkájuk, így kölcsönösen megosztottunk egymással, amit tudtunk. Már megismerkedtem a pszichológussal is, remélem, ha héten még tudok vele egy kicsit hosszabban is beszélgetni. Ezután az ebéd következett, majd a délutáni szakkörig visszatértem a munkámhoz, a többiek pedig felmentek valami eligazítás/értekezlet-félére, mialatt a gyerekek a csoportjaikban a nevelőikkel voltak.

     Ezután következett számomra a nap fénypontja: a szakkör. Itt végre megismerkedhettem a lányokkal, miközben együtt dolgoztunk a heti egyszeri kézműves foglalkozáson. Nemezeltünk.

     Nagyon nagy és pozitív élmény volt ez, mivel mindenre fel voltam készülve és mindenre fel is készítettek, de végül az előzetesesekből és javítósokból álló tíz fős csoport kedvesen fogadott. Az elején még bizalmatlanul méregettek és olyan messzire kerültek, amennyire csak lehet, de nagyon hamar beszédbe elegyedtünk, amint kiderült, hogy nagyjából egyidősek vagyunk. Erről többet nem szeretnék mondani, de remélem találkozom még ezzel a csoporttal a hét folyamán.

Szólj hozzá!

Címkék: Pedagógia-Pszichológia

Egy hét a gyermek pszichiátrián

2013.05.06. 23:20 Molnár-Boldog Eszter


Ezt a hetet az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán töltöm, ezen belül is a gyermek pszichiátria osztályon, aminek a vezetője Dr. Gallai Mária. Itt minden héten más korcsoportokból - ezen a héten 9 - 12 évesek - nagyjából tíz gyereket figyelnek meg és diagnosztizálnak. Legtöbbjüket nevelési tanácsadó vagy pszichológus irányította ide és az előzetes ambuláns kivizsgálás után kerültek egy hétre az osztályra. 

Mint említettem most kis kamaszokkal foglalkoznak. Legtöbben figyelemzavarral és tanulási nehézségekkel küzdenek, de vannak akik autisztikus tüneteket mutatnak - remélhetőleg a hét végére eldől, kinek mi a konkrét problémája, szükséges- e a gyógyszeres kezelés (Ritalin került szóba a legtöbbször). Ez két gyermekenként két, esetleg három szakember feladata: egy orvosé, egy pszichológusé és esetenként egy gyógypedagógusé. A vizitek alkalmában azonban az egész munkaközösség részt vesz a diagnosztikában és segítik egymás munkáját.

klinika.jpg

 A mai nap az ismerkedésről és az anamnézisről szólt. Reggel nyolc órától vették fel a kilenc gyerkőc adatait és a közös eligazításon az összes szakember és gyakornok bemutatkozott.  Háromnegyed kilenctől, miután dr. Gallai Mária bemutatott annak a két embernek - dr. Böhm Mónika orvos-gyógypedagógusnak és pszichológus társának, Major Melindának - akiket követni fogok a héten elvonultunk egy szobába, ahol a hozzájuk tartozó gyerekek szüleivel beszélgettek.

Két kisfiú tartozik hozzájuk, mind ketten 12 esztendősek. Mind a ketten impulzívak és szüleik elmondása alapján nehezen tudnak koncentrálni, de értelmes gyerekek. Különbség, hogy míg egyiknek elváltak a szülei, addig a másiknak nem, valamint a szülők hozzáállásában is vannak eltérések. 

Az ő útjukat fogom követni mind az elkövetkezendő két napban, amikor is vizsgálatokon, teszteken fognak részt venni. Ezen keresztül fogok még közelebbről megismerkedni Mónika és Melinda munkájával. Vizitre még kétszer kerül sor: szerdán délben és péntek 10 órakor.

Szólj hozzá!

Címkék: Orvoslás Pedagógia-Pszichológia

"Neked mindig ilyen rekedt a hangod vagy csak meg vagy fázva?" avagy első napom az iskolában

2013.05.06. 23:18 Gáspár Tamara

Ezt a kérdést Zsuzsi tette fel egy kis fiúnak, akivel ma volt az első foglalkozásuk. Zsuzsi egyébként logopédusként dolgozik. A szóban forgó kisfiú nagyon kedves és jólnevelt volt, csak egy kissé szorongó típus, aki könnyen zavarba jön, így hát a fent említett kérdéssel sem tudott mit kezdeni. Először is láthatóan összezavarodott, aztán, mikor magához tért, azt válaszolta: Nem tudom... Belőlem akaratlanul is kitört a nevetés, amitől utólag roppant kínosan éreztem magam, mert annyira megsajnáltam szegény srácot. Bár bevallom őszintén, bennem is megfogalmazódott a kérdés, csak én nem mertem feltenni. 

Egyébként ma reggel kilencre mentem Zsuzsihoz. Itt megbeszéltük, hogy nagyjából mi is fog történni az elkövetkezendő napokban, és ő összekészítette a foglalkozásaihoz szükséges segédanyagokat. (fénymásolatok, játékok) Ezután 11-re mentünk ki az iskolába. A mai nap elég rövid volt, összesen négy gyerekkel találkoztunk. Ez volt az első alkalom, hogy Zsuzsi hétfőn is ment az iskolába. A gyerekek 4 és 8 év közöttiek voltak (itt óvoda is működik, nemcsak iskola) Kettő most jött először, velük teszteket készített, amik segítségével felméri, hogy pontosan mi is a probléma. Az egyik egy 5 éves lány volt, akinek mássalhangzó tévesztései vannak, a másik pedig egy 8 éves fiú, akinek olvasási nehézségei és hosszútávú szótanulási nehézségei vannak. A maradék két kislány már rutinos látogató volt. Velük bizonyos hangok helyes kiejtését kellett gyakorolni.

Ma mind a négy gyerek magyar anyanyelvű volt, de franciául is beszélnek valamennyire, ezért az órák általában két nyelven zajlottak. Egy foglalkozás fél órás (ez egy gyereket jelent), köztük nincs szünet. A hatékony előrehaladás mellett némi játékosság is jelen van. Maguk a feladatok is mindig kombinálva vannak valami kreatív, a számukra is élvezetes tevékenységgel. A másodiknak említett két kislánnyal pl.: játszanom kellett egy olyan játékot amiben egy ping-pong labdát kell elfújni egyik ábráról a másikra, és amelyikre átfújtad, azt letakarhatod. Az nyer, aki először takarja le az összeset. Ez fejleszti a helyes hangképzéshez szükséges izmokat, a nyelvet. És amilyen könnyűnek hangzik elsőre, pont olyan nehéz. Engem mindkétszer csúfosan elvertek... 

Egyébként mindenki kedves, akivel találkoztunk, de Zsuzsi, azt leszámítva, hogy a tanítóktól, óvónénik/bácsiktól el kell kérni a gyereket, elég magányos, úgyhogy örült is, hogy végre van egy kis társasága. Holnap egyébként háromnegyed nyolcra kell mennem ki Hűvösvölgybe, mindenki drukkoljon, hogy sikerüljön időben odaérnem. 12 gyerek fog egymás után jönni folyamatosan, plusz, ha minden igaz, még egy magatartászavaros kisfiúra is kell vigyáznom.

Szólj hozzá!

Címkék: Pedagógia-Pszichológia