Ezenkívül többször le kellett mosni a lemezeket, ami tényleg azt jelentette, hogy különböző lötyiket öntöttem (puffereket) rá, majd leráztam, és ezt úgy 6szor körönként. Aztán ki kellett csapkodni a maradékot a lemez zsebeiből, és ezt most megint szó szerint kell érteni. Egy papírtörlő volt az egyik kezeden, és arra csapkodtad a lemezt. A teszt vége volt pedig a látványos, mert ha jól sikerül, akkor elkékülnek a minták, majd megállítjuk a folyamatokat sósavval, és erre besárgul. Szerencsére nagyon jól sikerült a teszt, majdnem mindegyik besárgult, aminek kellett. A képen majd látjátok, hogy csak minden második oszlop sárga, a köztük lévő oszlopok a kontrollok, ha az is besárgul (ez egy esetben történt most meg), azt jelzi, hogy az adott inhibitor mindenhez köt, ugyanis ott nem volt enzim, amihez neki kötnie kellett, csak a műanyag felület. Kis hülye arra is odatapadt.
és a végén sárga
A laboratórium, ahol dolgozunk pedig így néz ki:
ja, és még egy kép a nagyon-nagyon drága ellenanyagokról így a végére
A holnapi reményem, hogy eljutunk az ELISA teszt termékeinek szekvenálásáig, mert az azt jelentené, hogy egy egészen hosszú folyamatot követhettem végig. Pénteken érettségizem, délután bejönnék, de akit követek, pont akkor már elutazik. Így a holnapi napom lesz az utolsó.Vége.
