Árnyék témahét a KPO (12.) évfolyamon

Még kedd délután megbeszéltem Szeliga Szilviával, a Baxter nevű gyógyszergyártó cég egyik marketingesével, hogy másnap (azaz szerdán) fél11-kor találkozunk a Blaha Lujza tér mellett található Marriott hotel előtt. Itt egy három napos kongresszus kezdődött, külföldről érkeztek orvosok, Baxter dolgozók, stb., és ennek a lebonyolítását szervezte részben Szilvia. Bementünk, és sok dolgom nem akadt, mert volt rajtam kívül két lány, akiket hostesként alkalmazott a cég, így csak néhány dologban tudtam segédkezni (pl: táskákba információs lapokat tettem). Az időnk nagy része ezek után várakozással telt, hisz feladatunk az volt, hogy a megérkező embereknek névkártyát, táskát és információkat adjunk át. Én kaptam a táska-osztó lány szerepét, és annyi volt a dolgom, hogy átadjam a táskát a megérkezett illetőknek és elmondjam, hogy nagyon fontos információkat találhatnak benne. A két másik lánynak egyébként az volt a feladata, hogy kihúzza a nevüket a listáról és hogy angolul elmondjon néhány infót a vacsoráról, a programról, a helyszínekről. Végre elkezdtek megérkezni az emberek. Feladatomat remekül teljesítettem, ellentétben a másik lánnyal, aki semmilyen információt nem mondott el nekik, holott ez lett volna az egyetlen feladata.. Sőt, mikor egy lengyel nő a vacsora iránt érdeklődött zavartan rám nézett, és azt kérdezte: "Ezt hogy kell mondani?" Így hát nekem kellett kisegítenem a leányzót, aki egyébként 10 percig taglalta előtte, hogy neki milyen jó nyelvérzéke van, és édesapja 7 nyelven beszél, anyukája 4 nyelven, és ő még latinul is tud... Ja és nagyon segítőkészen és "kedvesen" kiosztott, hogy: "Csak hogy tudd, nem szabad firkálni az ilyen lapokra, amiket ad neked a munkáltatód, mert lehet hogy majd vissza kell adni, de ezt csak azért mondom, hogy ha majd a jövőben hostes munkát fogsz még végezni, akkor tudd, érted:) " Természetesen a hangvételében kell keresni azt, hogy miért is volt ez "kiosztás". No, a lényeg, hogy megint láttam egy jó példát, hogy milyen nem akarok lenni húsz évesen, úgyhogy már ezért megérte. 

 2-kor mennem kellett angol órára, úgyhogy eljöttem, és csütörtökön már nem is mentem vissza oda érettségi után, mert úgy gondoltam, inkább pihenek. 

P.Dina

Az utolsó napon megint mást követtem, ezúttal az ügyvezető igazgatót, Kereki Ferencet. Pozíciójából eredően nagyon fontos, hogy lényegében mindenről tudjon, ami a cégben zajlik, így a pénteki napok mindegyikén Pakson van egy vezetői ülés, ahol a különböző területek igazgatói ősszegyűlnek, beszámolnak a hét eseményeiről, a felvetődő problémákat megtárgyalják, valamint jövőbeli történéseket, időpontokat, stratégiát is egyeztetnek. A délelőttöt időben kitevő ülésen én is ott lehettem Kereki úr oldalán, roppant érdekes témák merültek fel, de ezeket erkölcstelenség lenne bővebben kifejtenem, így ezt nem is teszem. Ebéd után folytatódtak a megbeszélések, ekkor még visszajönnek az igazgatóhoz az egyes vezetők olyan témákkal, amket inkább négyszemközt szerettek volna megbeszélni, valamint még egyéb területek felelősei is megkeresik Kereki urat, jönnek külső személyek is megbeszélésre. Ezekkel így el is telt a nap, bizalmi okokból nem mindegyiken lehettem jelen, de amiknek tanúja voltam adtak egy rálátást arról, hogy milyen fontos, hogy cégvezetőként az ember egyáltalán valamiféle kapcsolatot ápoljon beosztottjaival, hiszen így egyrészt a közhangulat is javulhat, másrészt így tisztában lehet vele, hogy mi minden történik alatta, amiért mint ügyvezető igazgató, felelősséggel tartozik. Hazafelé elbeszélgettem Kereki úrral, hogy ő hogyan látja a cég dolgait, valamint arról is mesélt, hogy kinevezése óta milyen változtatásokat hozott munkájának működésével kapcsolatban.

Meglehetősen sok élménnyel és tapasztalattal léphetek ki a fényre, hiszen, ha nem is töltöttem sok időt a követéssel, a héten csak három napot, pontosan ennyi féle munkát meg is figyelhettem, ez biztosította a változatosságot is, így egy percig sem sikerült unatkoznom ezen napokon, még ebből a szempontból is különleges volt az RHK Kft.-nél leélt időszak.

P.D.L.

(Infó: Kevin Reagan közgazdászt követem a héten)

Ma 7kor találkoztam Kevinnel a Római fürdő HÉV megállónál, ahonnan kocsival utaztunk Debrecenbe. Útközben még fölvettünk egy informatikus embert, aki egy külön prezentációval készült a debreceni munkatársaknak, és ezért utazott le a városba.

Körülbelül 9:20-kor fordultunk be az ITSH irodaépületéhez. Első körben megismerkedtem Kevin csapatának Debreceni részével (akiket telefonos konferenciák során már hallottam). Majd egy fél órás gyors beszélgetést hallgathattam meg a kiképző emberek tréningjét szervező munkatárssal.

Ez után egy másik rövid tárgyaláson vehettem részt, melyben bizonyos emberek pozíció- és helyváltoztatásáról is szó volt.

Majd, még ebéd előtt belekukkanthattam a cég HR-es jelentésébe és egy költségvetési kalkulációba is.

A délután során láttam a már előbb említett prezentációt illetve egy hosszú ötletbörzét is meghallgathattam melyben a „kreatív” informatikus munkát végző emberek egy része is részt vett. Nagyon érdekes volt az ő munkájukról információt kapni.

Fél 5 körül indultunk vissza a fővárosba és 7 óra után egy kicsivel köszöntem el Kevintől.

Én nagyon élveztem ezt a témahetet. Szerintem nagyon jó lehetőséget kaptam arra, hogy megnézhessem egy cég működését. Csak pozitív tapasztalataim voltak: mindenki nagyon barátságos és segítőkész volt, egyszer sem merült föl, hogy az problémát okozna, ha én is részt vennék a beszélgetéseken/tárgyalásokon.

Köszönettel tartozom az összes ITSH munkatársnak, akivel találkoztam és akik megenkedték, hogy meghallgassam a tágyalásokat, beszélgetések. Köszönet Nádori tanár úrnak, aki megszervezte az "árnyékvetőmet". És persze külön köszönet Kevin Reagan-nek, akit ezen a héten követhettem.

Utolsó napomat a BGF pénzügyi és számviteli szakán töltöttem, ahol ismét számos új élménnyel gazdagodhattam.

Szabó Péter

(info: Kevin Reagan amerikai közgazdászt árnyékolom a héten)

A ma reggelt a csodálatos angol érettségivel töltöttem az Árpád Gimnáziumban (mint sokan mások az évfolyamról)

Majd háromnegyed 1-kor érkeztem meg az Infó Parkba. Ekkor Kevin éppen egy pénzügyi kalkuláció (vízesés diagram) közepén volt. Egy fél óra számolással és a rövidítések magyarázatával telt. Majd egy rövid (35-40 perces) üzleti megbeszélést tartottak a cég klienseivel kapcsolatban.

Ez után egy 15 perces rövid kis „megnyitót” figyelhettem meg. A cég idén először rendezett egy „fed ex” napot, mely azt jelenti, hogy 24 órája van a jelentkező dolgozóknak (és az általuk alkotott csoportoknak), hogy „innovál”-janak valamit. A megnyitóval leginkább inspirálni szerették volna a résztvevőket a program kezdeményezői. Különböző példákat hoztak fel a véletlen feltalálásokra: a tépőzár is a példák között volt.

Ezt követően pár statisztikai grafikát mutatott meg Kevin melyet egy közeljövőben történő prezentáció érdekében készített.

Majd egy közel 1,5 órás hosszú tárgyalás következett. Sajnos még a témáját sem árulhatom el anélkül, hogy bizalmas információt közölnék, ezért ezt inkább magamban tartom. Talán azt viszont elmondhatatlan, hogy újabb embereket ismertem meg (ezúttal egy másik cégből) és ismét találkoztam ismerős arcokkal is (meg egy számomra ismeretlen ember volt a telefon másik oldalán).

Ezt a tárgyalást egy közel fél órás beszélgetés követte, mely középpontjában az új projekt állt.

Ezzel lezárult az újabb eseménydús nap, 5 órakor végeztem a helyszínen.

Sajnos ez volt az utolsó napom az Infó Parkban, mert holnap Debrecenbe utazunk, ahol az IT Services egyik részlege található.

 A mai napot a már megszokott 9 órás időpontban kezdtem a Váci úti Budapest Bank épületében, ahol Kardos Zsolt munkájának követését folytattam.

A nap első „programja” egy tárgyalás volt, mely a Waterloo konferenciateremben került megrendezése. Itt jelen volt a Budapest Bank képviselete és a partner cég, a Xerox két képviselője. A téma a teljes bankhálózat nyomtató, scanner és hasonló berendezések rendszerének fejlesztése, rendszerezése volt.  Ekkor tapasztaltam először gyakorlatban, a közgazdaságtan órán Szűcs Tamás által tanított bölcsességek sokaságának egyikét, az elszámolható implicit költségek közül az amortizációs költség jelentését, használatát. Körülbelül háromnegyed óra alatt sikerült megegyezniük a feleknek, illetve megbeszélni a jövőben teendő intézkedéseket.

A délelőtt további óráiban részt vehettem egy meetingen, ahol notebookok beszerzéséről volt szó. Itt megfigyelhettem, hogy az adott cégektől, hogyan, milyen formában kértek árajánlatokat, s ezeket milyen szempontrendszer alapján értékelték. A hat cég rendkívül sokféle ajánlatokat tett, a két különböző felszereltségű Dell üzleti laptopokra, azok kiegészítőire (pótakkumlátor, dokkoló, táska, egér stb.) és a mindezekkel kapcsolatos garanciális, szállítási és fizetési feltételekre. Mivel ebben a témában bizonyosan jártasabb voltam, mint minden ezelőtti témakörben, így néhány, remélem hasznos hozzászólást is tettem. Nagyon érdekes, hogy pont az utóbbi időben vettük részt közgazdaságtan órán egy szimulációs játékban (ami két diák diplomamunkája volt), mely nagyon hasonló volt ez utóbb leírt megfigyeltekhez.

Mivel Zsoltnak már „csak” tárgyalásai voltak hátra, melyekre én nem tarthattam vele, egy ebédet követően indultam haza, de itt nincsen még vége az irományomnak. A banknak szintén van egy „Á la carte” étterme, mely főként a banki dolgozóknak, de 13 óra után bárki számára ad ízes falatokat. A következő menüt, amiről láthattok egy képet is, nagyjából azonos áron vásárolhattam meg, mint az AKG-ban. Tartalma egy tejszínes uborkaleves, natúr csirkemell sajttal és párolt répás, babos körettel, csokoládés brownie. A mi iskolánkban is felmerülő problémát itt már megoldották, ugyanis volt külön „fitt menü”, ráadásul ezt ettem, hogy vigyázzak a vonalaimra. Nem ecsetelném különösebben, hogy finomabb, ízletesebb, jobban elkészített volt maga az étel, emellett a kiszolgálás és a környezet is kellemesebb volt, ráadásul az adag méretével sem volt probléma. Ár/érték arányból ötös. 

A tegnapi bejegyzésemben írt toalettről, illetve annak környezetbarát lehúzó gombjáról itt egy fotó.

Ma Printz úr cégénél nyerhettem betekintést a könyvvizsgálói munka alapjaiba. Az összegyűjtött anyagok elolvasása után már részben értettem is, hogy miről van szó. 

Szabó Péter

A mai napon szintén a budaörsi RHK központban voltam, de ma Buday Pétert követtem, aki fizikus lévén a cégen belül a tiszta tudományt képviseli, ennek tudomásában úgy mentem oda, hogy ma tanulni is fogok és ehhez fűzött reményeim bizony beigazolódtak. Ahogy beértem szinte rögtön a tárgyalóba kerültem, ahol Péter gyorsan kiokított a radioaktivitásról, a témához kapcsolódó sugárzási típusokról, majd beszélgettünk a hulladékok biztonságos elhelyezéséről, egészen konkrétan a Bátaapátii kis és közepes aktivitású hulladék tároló felépítését néztük, ami lényegében egy felszín alatti kamra rendszer. Természetesen a biztonság az, amire a leginkább kell figyelni egy ilyen tároló esetében, szem előtt kell tartani, hogy az egyes sugárzó anyagok ne kerülhessenek a felszínre, ahol aztán károkat okozhatnak élő szervezetekben, teszem azt Bátaapáti majdani lakosaiban. Ez azonban hosszútávú lehetséges események és következmények elemzését hozza magával, ami egyes radioaktív izotópok meglehetősen nagy felezési ideje miatt több ezer évvel való előretekintést jelent. Nem könnyű, de szerencsére a témában való kutatásban van nemzetközi együttműködés.

A délelőtt folyamán volt egy kb.: másfél órás megbeszélés, ki mit csinált, csinál, mit fog, ez persze elkerülhetetlen, azért kivártam a végét, ha izgalmas nem is volt, de tanulságos. Sokkal érdekesebb volt, hogy mai követettem megmutatta, mit csinál jelenleg, röviden leírva azt számolja, hogy a tárolóban dolgozó munkások hol mekkora dózist kapnak a sugárzásból, ehhez egy érdekes szoftvert használt, -- aminek már el is felejtettem a nevét -- mutatott egy-két dolgot, hogy miket lehet vele csinálni.

Nem hűsöltem sokáig ma az árnyékban, nem sokkal ebéd után haza indultam, de azért örülök, mert újabb élvezetes napot zárhatok ezzel a cikkel.

P.D.L.

A mai napot a Budapest Bank központi épületében, Kardos Zsolt (aki a Budapest Bank beszerezési és ingatlangazdálkodási osztályának vezetője) árnyékaként töltöttem el. 9 órára érkeztem a helyszínre, amely egy 8 emeletes, mintegy 1500 főnek munkahelyéül szolgáló épület. A portán alig egy perc alatt sikerült hozzájutnom a vendég kártyámhoz.

Ezután Zsolt hatodik emeleti pénzügyi igazgatóságon lévő irodájába mentünk. Itt egy rövid ismertetés során megtudtam, hogy a banki dolgozók hogyan is tevékenykednek nap, mint nap. Hogyan kommunikálnak, milyen feladatokat, milyen sorrendben végeznek el. Ahogy a mondás tartja – „Az idő pénz” – itt is nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelő időbeosztásra, hiszen a számtalan tennivalót csak így lehetséges elvégezni. Egy nagyon komoly, összetett közös naptára van mindenkinek, melyben meg tudják nézni, hogy ki (vagy mi, azaz melyik konferenciaterem, iroda) mettől-meddig van elfoglalva, és így, ennek tudatában tudnak szervezkedni, pld.: meetinget megbeszélni egy konferenciaterembe.

 Miután elmentünk ebédelni, nagyjából egy 20 perces telefonos konferencián vettem részt. Itt többek között volt résztvevő: Németországból, Hollandiából, Lengyelországból. A konferencia nyelve az angol volt, és mivel egyik résztvevőnek sem az anyanyelve volt, könnyedén megértettem őket. A beszélgetés témája egy Powerpoint bemutató elkészítése volt.

A nap utolsó szakaszában számlák átnézését és jóváhagyását figyelhettem meg. Ez mind elektronikusan zajlott. Körülbelül 10 millió Forintnyi összeg került jóváhagyásra. Ennek során vettem észre igazán, hogy, a környezetvédelemre, arra, hogy minden „zöld” legyen milyen sok pénz is megy el. Megjegyezném még, hogy a toaletten található „lehúzógombból” kettő is volt, egyikre az volt írva, hogy 3 liter ivóvíz, a másikra, pedig az, hogy 6 liter ivóvíz. Ezek után Zsolttal megbeszéltük a következő napi programot és hazamentem.

Ma a XVI. kerület május nyolcadikai képviselő testületi ülésén vettem részt. A napirend érintette többek között a közbiztonság, a helyi kertváros-kártya kibocsájtásának, az alapító okirat módosításának, az óvoda vezetőségének, az uszodának, és a helyi iskola új, műfüves focipályájának ügyét is érintette. Az ülésen való részvétel sok új tapasztalattal gazdagított, hiszen betekintést nyerhettem egy ilyen kerületi képviselő testület, és a polgármester, valamint az őket ellenőrző szervek munkájába.

Szabó Péter