A harmadik napom kimondottan izgalmas, de egyben megrázó is volt. Reggel megint a referálással kezdtünk, ahol igazából két nagy probléma merült fel. Az egyik a sebészek ügyeletével volt kapcsolatos, míg a másik egy kisfiúról. A kérdés az az volt, hogy megműtsék e a vakbelével vagy ne. Végül a műtét mellett döntöttek, mivel arra jutottak,hogy anélkül nem biztos hogy hosszú élete lehet.
Én a reggeli vizit után felmentem a műtőkhöz, ahol beöltöztettek majd bemehettem a műtétekre. Arra kellett figyelnem, hogy ne legyek útba és hogy ne érjek a steril dolgokhoz/emberekhez. Igazából három műtétet láttam, amiből kettő kisebb volt (nagy anyajegyek kivágása) és egy nagy műtét. A nagy műtét volt a vakbeles kisfiú, akinél sok érdekes dolgot láthattam. Itt az altatás mellett megnézhettem, hogy hogyan adnak gerincbe erzéstelenítőt, hogy hogyan vesznek a lábfejből vért és hogy a kulcscsont alatti érbe is szoktak infúziót vagy jelen esetben vért adni a betegnek,ráadásul ez a véna közvetelenül a szívbe vezet.
A műtétek után volt még egy vizit, itt a főorvos úr jó pár beteget hazaengedhetett és így szerencséjükre lett helye azaznap érkező vagy érkezni fogó betegeknek.
