A mai nap a tegnapihoz képest valódi hangyabolynak tűnt a Babalaborban. Fél tízre mentem volna, de kilencre odaértem, annak reményében, hogy esetleg betekintést nyerhetek a többi laborba is, amíg azok használaton kívül vannak. Nem csalódtam. Eugenio Parise lelkesen mutatta be nekem a Yellow Lab nevezetű labort, ahol többek közt egy nagyon érdekes EEG készüléket láthattam, ami a neuronok elektromos kisüléseiből következtet az agy használat alatt lévő területeire.Ezt később egy másik itt dolgozó, akivel jóban lettem, részletesebben is elmagyarázta, a változatosság kedvéért magyarul (az itt dolgozók 70%-a külföldi, így a kommunikáció nagyrészt angolul folyik), ami igazából jobban összekavart, mint mikor Eugenio magyarázta.De a lényeg hogy nagyon szép és jó. Egy másik készülék pedig a már tegnap is látott NIRS volt, ami az agy által visszavert infravörös és ultraibolya sugarakat méri le, és ebből következtet az oxigenizált vér mennyiségére az agy adott területein.Egyébként egy hallgatólagos megállapodás alapján én az összes ott dolgozót "shadowolom" (borzalmas, nem én találtam ki), nem csak Bálintot- sőt, vele azt hiszem összesen ma ha háromszor beszéltünk, ami nem baj, mert ebben is egyeztünk meg, hogy ez egy lazább, barátibb dolog lesz. Gyakorlatilag a labor tagjának érzem már magam.
Ezután végre babák is jöttek, nem úgy mint tegnap és nagyon sok kísérletet láttam meg, amiknek a nagy része Pilot kísérlet, tehát az elsők között lehettem, aki ezt valaha is látta. Az egyik ilyen kísérlet azt vizsgálta, hogy tíz hónapos babák tudatában vannak-e már egyszerű fizikai törvényszerűségeknek. Ennek sajnos csak az előkészületein vehettem részt, mert nagyon sokan voltak már így is a laborban, féltek, hogy megzavarjuk a babát. Nagyjából a tárgyállandóságról (ha eldugok valamit, az attól még ott van), meg arról szólt, hogy a dolgok nem tudnak egymáson keresztülesni pl. Meg még elmondtak sok másik érdekes kísérletet is, amiben részt vesznek, vagy amit vezetnek. Ezen kívül találkoztam John Watsonnal is, aki a Berkeley Egyetemről van itt látogatóba, Bálinttal és a labor egyik vezetőjével, Gergely Györggyel dolgozik együtt egy kutatáson. Ez a kísérlet még nincsen pontosan kidolgozva, de ha minden igaz, holnap láthatok egy teszt "menetet". A kontingenciát vizsgálja egészen pici (3 hónapos) csecsemőknél, mert kb. ebben a korban alakul ki az, hogy bizonyos dolgok nem járnak 100%-osan együtt, amit szaknyelven kontingenciának nevezünk. Tehát ha pl. kapálózik a kezével, nem biztos, hogy a Mama fel is veszi. Ez az autizmus kutatásánál jelentős, mert egyes elméletek szerint az autistáknál ez az, ami nem fejlődik ki, ez okozza magát a rendellenességet.
A labor hangulata egyébként tényleg nagyon jó, ha nem is rögtön, de mostanra már úgy érzem, befogadtak az itt dolgozók, bár ezen biztos a mai közös kajálás is sokat dobott. Holnapra meghívtak egy szemináriumra, amit a CEU-ban mindig egy vendég előadó tart, és elméletileg nem igazán lehetnék ott, valamint egy közös beszélgetésre is, ami- ahogy kivettem Bálint szavaiból- itt amolyan szokás. A lényege, hogy egy cikket elolvasnak, amit az egyik itt dolgozó javasol, majd erről folyik a beszélgetés, szöveg ismertetése. Nagyon várom már.
