Ma délután kettőkor találkoztam Cserey úrral, aki bekísért az épületbe és átadott egyik kollégájának, aki megmutatta a mikrofluidika labort nekem, ahol éppen gyakorlat zajlott. Elmesélte, hogy itt chipekre készítenek laboratóriumot. Ez egy olyan rész, ahol az orvosokkal szoros együttműködés van, ők adják a biológiai mintákat a kutatáshoz. A technológiai pedig működik, egy egyszerűbb ilyen labort két hét alatt meg tudnak csinálni az egyetemen, ha meg vannak hozzá az eszközök.
Ezek után beszélgettünk a művégtaggyártás és a mikrofluidika közös jövőjéről - hűtőrendszerekről, folyadékáramról. Ezek után továbbálltam és lesétáltam, hogy megnézzek egy olyan projektet, amire régóta kíváncsi voltam: a bionikus szemüveget.
Mi a bionikus szemüveg? Egy olyan alkalmazást fejlesztenek az egyetemen, ami vakokat segít a mindennapi életben azzal, hogy képi információt hanggal közöl. A képen látható például, hogy egy 2000 forintos felé emeljük a mobiltelefont - a készülék erre hangosan kimondja a bankjegy értékét. Ezt úgy oldja meg, hogy a képen két dolgot keres, a számot és a portrét, és mindkettő megléte esetén mondja ki az értékét. Nagyon jól működik és rengeteg mindenben megkönnyítheti a vakok életét egy ilyen készülék.
Persze nem csak ezt tudja - fejlesztési stádiumban van egy zebrafelismerő is, ami már most is egész jól felismert pár csíkot egy lapon és a jövőben tervezik, hogy ruhák színét is majd felismeri. Persze ennek a végső formája nem egy mobiltelefonos alkalmazás lesz, hanem egy valódi, hordozható szemüveg.
Ami még izgalmas volt, hogy Misi, aki a laboratóriumban dolgozott, bemutatott egy algoritmust, amivel az "érdekes" dolgokat keresik meg a képen. Számomra ez elsőre érthetetlen volt, hiszen nehéz - ha nem lehetetlen - azt leprogramozni, hogy mi az érdekes. A megoldás pedig abszolút frappáns volt, de elég nehéz lenne elmagyarázni - a lényege az, hogy a dolgokban lévő dolgok az érdekesek, amik rétegeket alkotnak és általában a legalsóbb rétegekben vannak a legérdekesebb dolgok.
Ezek után még volt fél órám Prof. Pinaki Mazumder előadásáig. Úgyhogy visszamentem a laborba Cserey úrhoz, aki nagyon fáradt volt, hiszen ma hajnalig mértek valamit a memristorokkal kapcsolatban és izgatottan mesélte, hogy találtak valami érdekeset, amit úgy gondolnak még senki nem fedezett fel. Ezért érdemes kutatni.
Lementünk végül az előadóterembe és meghallgattuk a Prof. Pinaki Mazumder előadását angol nyelven, aminek egy része a fenti videó első harminc percében megtekinthető, de nehezen érthető, mert nagyon friss kutatási területekről beszél. Nehéz összefoglalni a lényegét, de azt kell megérteni, hogy a számítógépgyártás területén mostanra érünk el egy olyan mérettartományt, ahol már nem alkalmazhatóak ugyanúgy a fizika törvényei, mert új elektromos jelenségek jelennek meg, pl. az előző bejegyzésemben is említett memristor. Mostanság dől el, hogy mi az az alkatrész, ami valóban megújíthatja az egész piacot.
Holnap este egy matematikai témájú előadást fogok meghallgatni az egyetemen, ahol többek között szó lesz a Nagy Fermat-tételről és a Goldbach-sejtésről is, amikről már hallottam és izgalmas lesz egy akademikus szemszögéből látni majd ezeket a problémákat.
