Az utolsó nap megint az irodában maradtam és nem mentünk sehova. Szokásosan egy reggeli kávéval és egy kissebb beszélgetéssel indult a nap. Első feladatom egy emlékeztő megirása volt amivel el is voltam egy kis ideig. Még sose írtam ilyet, úgyhogy kicsit nehézkes volt. Ez egy olyan úgymond levél amit a megbeszélések összefoglalójának lehetne leginkább mondani. Mindenki aki azzal a munkával foglalkozik az megkap és így képet kap a jelen állásról (kicsit formai dolog ez egy kicsit).
Nagyon jól éreztem magamat ebben a négy napban és sok tapasztalattal gazdagodtam. Szeretném megköszönni Pál Katalinnak és Flaisz Lászlónak, hogy befogadtak és követhettem öket. Szerintem nagyon jól leárnyékoltak.