Árnyék témahét a KPO (12.) évfolyamon

A mai nap is hasonlóan telt mint a tegnapi. Zöldséget kockáztam, salátát csináltam, és megtanultam tiramisut is készíteni. Ennek örülök, mert bizony ez utóbbit nagyon szeretem. Más sütit és előételt is raktam össze csak sajnos a nevükre nem pontosan emlékszem. Már tudom, hogy kell gyorsan, ujj elvágás nélkül hagymát aprítani, ami nagyon hasznos lehet még a továbbiakban.

Kedden negyed 10-re mentem. Elvileg nagy felfordulásra kellett volna megérkeznem, de sajnos nem volt, úgyhogy várni kellett rá. Várakozásomban felírtam a kinti táblára, hogy mi lesz az e havi bontás, színes krétával, azt szeretem. Olyan fél 12 fele megérkeztek végre valahára az orosz táncosok, énekesek, hegedű művészek és egy zongorista. Ők valami nagyon fura rituálé szerű hangokkal melegítették be a torkukat ( az előtérben) olyan hangszínen és hangerővel, hogy az igazgató és Andrea nyomtalanul eltűnt. Követtem példájukat, természetesen megkaptam rá az engedélyt. Persze erre a napra is kaptam feladatot, a kommunikációs menedzsernek kellett segítenem. Az arra betévedő embereket kellett útbaigazítanom vagy felajánlanom nekik a segítségem, ezt persze orosz nyelven és angolul is meg kellett oldanom. 

Egyre kellett mennem az Átriumba, ahol találkoztam Koch Andreával, aki bemutatta, hogy hogyan is működik maga a hely, milyen fontosabb személyek vannak, kinek mi a feladata. Miután jobban beleláttam az egész működésébe, külön-külön leültem mindenkivel beszélgetni, hogy részletesebben is megtudjam, mivel töltik el mindennapjaikat, mi az ő fő vonal, cél, amire rá vannak állítva egy projekt, egy ünnep vagy egy pályázat keretein belül. Amiben végig követem őket ezen a héten az a vasárnapi Rajzfilmünnep megrendezése és lebonyolítása. Nagyon szép és jó japán filmek kerülnek majd a vászonra. Ez a nap inkább az információ gyűjtésről szólt, mint a munkáról.

Ma reggel 10-re sikerült a Lili apukájához, Karakas Attilához a 39-esek éttermébe mennem, ami a Corvinus mellett van. Ez egy önkiszolgáló étterem, főleg diákokra és irodai alkalmazottakra irányulva, de persze sok más vendég is megfordul itt. Délután 4-ig van a nyitvatartás, főként ebédleni járnak ide, ezért is a nap főpontja a 12-2-ig tartó óriás tömeg, mivel mindenki ilyenkor jön enni. Nagyon örültem ennek a lehetőségnek, hogy végre betekintést nyerhetek, hogy mi is történik egy ilyen helyen és legfőképpen az érdekelt, hogy hogyan is épül fel az egész rendszere. 

Attila sokat mesélt nekem arról, hogy mik kellenek ahhoz, hogy valaki egy éttermet nyisson, engedélyek, stb. Körbevezetett a konyhában is és elmagyarázta, hogy melyik helység milyen célt szolgál. Elmagyarázta a menü összeállításának feltételeit például a napi A,B,C menü és az a la carte választékát, az ételekhez szabott árakkal együtt. A fizetések eloszlását, kinek mekkora szerepe van és mennyivel vállal többet. Nagyon jól beleláttam az étterem háttér információiba. 11-kor pedig Lili nővérével beszélgettem, Karakas Fannival, ő magyarázta el az étterem minden dolgozójához tartozó munkakört, napi, heti és havi beosztásban. Később szó esett a könyvelésről, bevételekről, pénztár használatáról.

Kellemes beszélgetés volt mindkettőjükkel, mert tényleg úgy magyarázták el nekem, hogy izgalmas volt és érthető. A hely egyébként nagyon kellemes, tágas és világos. A menü mindennap változik, én ma baconbe tekert harcsát medvehagymás mártással és rántott gombával ettem, nagyon ízlett.

Örültem, hogy eljöhettem ide, rengeteg jó tanácsot kaptam és segítséget.

Kedden mivel nem tudott egy szálloda se fogadni, a BGF(Budapesti Gazdasági Főiskola) Kereskedelmi, Vendéglátói és Idegenforgalmi Karán(KVIK) voltam. Fél 10-re kellett mennem, Karakasné Morvay Klára fogadott.

Az első órát a könyvtárban töltöttem, szaklapok böngészésével. Ezután Lili mamája elintézett néhány telefont annak érdekében, hogy a hét második felét szállodákban töltsem. A pénteket sikerült lefixálni de a többi nap kérdéses maradt. Ezután körbevezettek az épületben. Nekem nagyon tetszett a hely, jó a légköre, ide is szeretnék jönni továbbtanulni. 

Rövida napom volt, fél 1 felé már végeztem is, de élveztem amit olvasgattam, láttam a suliból. Este 6 körül beszéltem újra Karakasnével és elmondta, hogy sikerült helyet találni számomra szerdára és csütörtökre.

A mai nap bent maradtam az Ankertben mig Leo elment alapanyagokat beszerezni, az uj asztalokhoz. Itt bent ekozben megmutattak, hogy hogyan is nez ki egy nap szamlazasa. Elosszor az osszes kiadast bevetelt az elozo napi adatokrol atneztuk, majd tobb fele szempont alapjan bevittuk egy szamitogepbe, pontosabban egy internetes excel tablaba. Kozbe a szefben talahato bevetelt, meg es az ottani penzt eggyeztettunk az elozo napi kassza zaras adataival, ami blokkokon van. Altalaba a bevetel 1,08% ara kell torekedni, mivel a vendeglato szakmaban a jatt az a 8% egy nagyon fontos resze a beveteleknek. Ehhe megfeleloen kell teljesiteni a kiszolgallo szemelyzetnek, hogy meg legyen ez a 8%. Penz szamolgatas utan, leultem beszelgetni, kis levket vegighalgatni az eggyik resztulajdonossal, aki elmagyarazta osszefogoan hogy tulajdonkeppen hogyan is mukodik egy ilyen uzlet. Ehhez egy abrat is csinalt nekem amit megprobalok csatolni. Ekkor mar delutan fele jartunk, ugy hoy segitettem a hely nyitasaban, elokeszuleti pakolasok, asztaltorlesek stb. Majd kaptam egy feladatot hogy egy "disco" valamint "buffet" vilagitos tablat rakjak ki ami nem is volt olyan konynu, ragasztani szerelni kellett az egyik tablat igy csak a "disco"-t tudtam a mai nap ki helyezni. Ezalatt a folyamat alatt bejartam az ankert felso, romos szintjeit ami egy kifejezetten izgalmas hely ahova a vendegek nem is nyernek belepesi jogot. Ezutan estefele meg meghalgattam egy megbeszelest ami a penteki Pop up galery openingrol, es a heten elvegzendo tervekrol szolt ugy nagyjabol. 

Tegnap (május 7.) a Zöld Pardonban voltunk, és a rendezvényszervezővel töltöttük az egész napot.

Tájkép

   Hallgathattuk, hogyan bonyolítja le az együttesek meghívását, hogy készít Facebook Event-et, és, hogy hogyan fogadják a fellépőket. Körbevezetett minket a ZP-ben, benézhettünk a kulisszák mögé és betekintést nyertünk abba is, hogy a fellépőknek milyen külön kívánságaik vannak. Erről sok-sok történetet hallhattunk. Például Steve Aoki soha nem hoz magával alsónadrágot, hanem mindig kér több csomag, fekete fehérneműt. Marilyn Manson öltözőjében meg nem lehet tükör, mert ő egy vámpír, és az egész lakókocsiját feketével kellett kifesteni, kívül-belül. Még a mosdó is fekete kellett, hogy legyen. Skrillex meg mindenkivel elmond egy imát, mielőtt felmegy. Jó ember! 

   Szóval ez a szakma nagyon érdekes, és szórakoztató, persze nagyon fárasztó is. 

   Mi abban tudtunk segíteni, hogy a májusban fellépő együttesekről kellett infókat kiírnunk, megnézni, hogy hányan jönnek és segíteni a Facebook hirdetések megírásában. 

   A mai napunk (május 8.) egy rövid nap volt, mert kedves mentorunknak korán el kellett mennie a kislányáért az iskolába, de addig is tudtunk segíteni megint. Kiírtuk, hogy változott-e a létszám, visszajeleztek-e többen az eventekre. A mai napot is nagyon élveztük.

Knipfer Dóra és Babiczky Kamilla

Én erre a hétre azt választottam, hogy a rendezvényszervezést szeretném egy kicsit jobban megismerni. Így kerültem Bereznay Tamáshoz, aki a SonkaArcok-nál dolgozik. 

Szerencsémre pont ezen a hétvégén lesz a Street Food Show (http://www.origo.hu/tafelspicc/hirek/20130418-itt-a-harmadik-street-food-show.html), amin ők is részt vesznek. Mivel ez hétvégén lesz, megbeszéltük hogy ma találkozunk egy rövid időre, hogy megbeszéljük a dolgokat és csütörtökön fogok nekik segíteni az előkészületekben, és péntek, szombat, vasárnap a pult mögött fogok én is segédkezni. 

A mai találkozó jó volt, Tamás bemutatott az étterem designer-ének is, aki éppen az ablakra írta fel kunkorodó betűkkel a heti menüt. Megbeszéltük vele, hogy csütörtökön hánykor és hol találkozunk, hogy segíteni tudjak a stand felállításában. 

Napomat, a cukrász részlegbe kezdtem, elsősorban nem a cukrász szakma iránt hajlok, de meglepően jó volt. Érdekes, és hasznos praktikákat sajátíthattam el. Többek közt készítettem rétest és zacher tortát, persze segítséggel, később zöldségeket kockáztam, majd halat pucoltam. A személyzet nagyon rendes és segítőkész, jól éreztem magam annak ellenére, hogy eléggé fárasztó. 

Ma volt az első napom a Café Alibiben. Tegnap adószámot kértem az APEH-nél, ma már be voltam jelentve mint első munkanapomon. Reggel 10-re mentem. Rögtön adtak kötényt, körbe vezettek és bedobtak a mély vízbe. Semmi gond nem volt. Kint a placcon hárman dolgozunk, az üzletvezetővel Lacival és a másik pincérrel Dáviddal. Bent a konyhán két srác dolgozik akik Nyuszinak becéznek és Tercsi aki mosogat. Nagyjából 5 óra alatt 100 vendég fordult meg nálunk. Dávid megtanított az egyszerű dolgokra amik fontosak, hogy ne borítsam a vendég nyakába a málnalekváros vargabélest, vagy hogyan fogok meg egyszerre négy teli tányért. Tudok kávét főzni 15 féle változatban. Holnap kinyitjuk a teraszt is ami 3-szor több vendéget jelent. Ugorjatok be egy kávéra, Egyetem tér 4.